CSALÁDÁLLÍTÁS BUDAPESTEN

FARKAS ZITÁVAL

 

FONTOS: A CSALÁDÁLLÍTÁS NEM HELYETTESÍTI A PSZICHOTERÁPIÁT

Bert Hellinger, a rendszer-pszichoterápia alkotója, arra a következtetésre jutott, hogy sorsunk elválaszthatatlanul összefügg családunk tagjainak sorsával. A „Hellinger féle” családállítás során a csoport tagjai a térben megjelenítik, „felállítják” az adott család viszonyait.

​​A családot egy közös családi lélek mozgatja, amely igen távoli családtagok sorsa közt is szoros kapcsolatot teremthet.  Hellinger így vall a családállításról: „A szisztematikus családterápia arról szól, hogy megállapítsuk, hogy a páciensnek kötése van-e a tágabban vett családja valamelyik korábban élt tagjának sorsához.” A családállítás tudja ezt napvilágra hozni. Amennyiben fény derül a kötésre, az illető könnyebben tud megszabadulni tőle. A családállítás módszere láthatóvá teszi a családtagok egymáshoz való viszonyát. Családállítás során valójában a családrendszer tudattalanja képződik le, egy speciális energetikai mező tár fel olyan mintázatokat, amelyek megvannak a család rendszerében.

​​A családállítás folyamata során életforgatókönyvek (sorskönyvek) is láthatóvá válhatnak. A forgatókönyv fogalma, Eric Berne tranzakcióelemzésből származik. Hellinger szerint a bennünk rejtőző forgatókönyveket nem csupán szüleinktől vesszük át tudattalanul. Ilyen forgatókönyv lehet például: sikertelen párkapcsolatok halmaza, szuicid hajlam kialakulása, anyagi problémák és nehézségek egy életen át. – Ezek gyökerei gyakran sokkal mélyebbek, több generáción keresztül jutnak el hozzánk. A forgatókönyvet nem befolyásolja az a tény, ha a családtagok ismeretlenek, vagy tabuk voltak.

 A Hellinger féle családállítás törvényeinek ismeretében, ha megvizsgáljuk, hogy miért nem sikerül úgy élnünk, ahogy szeretnénk, akkor legtöbbször kiderül, hogy a családunkban megsérült a rend, a családállítás három törvényének egyike, és ennek következtében a családi lélekben beindulnak úgynevezett „jóvátevő” működésmódok és folyamatok. Ilyenkor beindul a Hellinger féle rendszer-lelkiismeret, melynek megnyilvánulásaként például egy személy elkezd minden ok nélkül anyagi nehézséggel küzdeni, vagy sorsszerűen megbetegedhet. Ilyen folyamatoknál a családállítás feltárhatja az okokat, melyek gyakran nem a saját élettörténetben vannak. Bármilyen lelki vagy testi beavatkozás, kezelés mindaddig hatástalan, amíg mélyebbre nem ásunk a tudatalattinkban és a tudattalan fogalom napvilágra nem kerül, fel nem oldódik az a bizonyos „csomó”.

gyökér

A család egy energetikai rendszer, egy mező. Mint minden rendszernek, a családnak is vannak működési szabályai, mely állandóságra törekszik. Teljességre van szüksége ahhoz, hogy jól működjön, így őrzi meg az egyensúlyát. Mindenkinek, aki a családhoz tartozik, helye kell, hogy legyen. Az odatartozás érzése a családállítás alapja. Ha valaki valamilyen okból kifolyólag kirekesztődik, a rendszer egyensúlya megbomlik.

A család megalapítói, pillérjei a szülők. Bert Hellinger egyik mélyen megrázó felismerése így hangzik: „Egy gyermek maga a szülei.” A saját szüleink vagyunk. Hogy is van ez? Nemcsak test a testükből, hanem történet a történetükből – ez a hellingeri családállítás egyik alap gondolata. Mindazt, amit a szüleink átéltek, megtapasztaltak, bennünk is megvan, még ha nem is vagyunk a tudatában. Nekik köszönhetjük a legnagyobb ajándékot, az életet. Testi, lelki és szellemi alkatunkat is nekik köszönhetjük. Bármilyenek a szüleink, bármilyen volt a kapcsolatuk, bármennyi ideig tartott az együttlétük, bárhogy viszonyultak hozzánk, akármit is tettek, vagy épp nem tettek, ők a szüleink, ők adták az életet. Ezt fontos szem előtt tartani családállítás során. Aki a szüleit nem tudja elfogadni, az önmagával sincs békében, lelkileg nincs egyensúlyban. Hiszen megtagadja mindazt, amiből lett, aminek köszönheti létét.

A hellingeri családállítás alapjait véve ez a megtagadás kirekesztést jelent. Nagyon sok lelki problémának ez a forrása. Ha nőként elutasítom az anyámat, elutasítom a bennem lévő nőt is. Ha az apámat tagadom meg, akkor a férfiakra mondok nemet, hiszen az apa életünk első férfi képviselője, mintája. Ha férfiként elutasítom az apámat, a férfienergiáim forrását utasítom el, ha pedig az anyámat utasítom el, a női nem képviselőivel lesznek problémáim. Mindkét eset párkapcsolati nehézségekhez vezethet, ám súlyosabb következményei is lehetnek, mint például a depresszió vagy akár az öngyilkos hajlam.

A hellingeri családállítás törvényei alapján a családhoz tartoznak a szüleink, az ő szüleik és így tovább. Ha én anyám és apám vagyok, akkor anyám az ő apja és anyja, az apám az ő apja és anyja. Ennek alapján bennem mindaz megvan, ami a szüleimben, a nagyszüleimben, a dédszüleimben, és így tovább. A tulajdonságaikat hordozzuk magunkban, akár tudatában vagyunk, akár nem. Ha csak az előző négy generációt számolom, akkor bennem 30 ősöm élettörténete, tapasztalata sűrűsödik. A család lelke gyakran több generációra is visszanyúlik, különösen, ha nehéz sorsok voltak a családban. A testvéreink, féltestvéreink is hozzánk tartoznak, akár életben vannak, akár nem. A hellingeri családállítás alapjait figyelembe véve még a magzatként elvesztett testvérek is idetartoznak. Szüleink testvérei, azaz a nagybácsik és nagynénik is a családhoz tartoznak.

Családtagjainkon keresztül hozzánk tartoznak mindazok a személyek, akik fontos szerepet játszottak az ők életükben, és akik fontosak a családállítás során. Lehet, hogy a nagymamának a nagypapa előtt volt egy nagy szerelme, akitől a család eltiltotta. Legtöbbször ez a férfi bekerül a rendszerbe. Esetleg egyik nagyszülő testvére gyilkosságért ült. Az ő áldozata kötődni fog a családhoz. Fordított esetben, ha ő volt az áldozat, akkor a tettes kerül a család rendszerébe. Ez vonatkozik mind az akaratlan tettekre (például baleset), mind a szándékos tettekre (például erőszak), mind az elmulasztottakra (például valaki megfullad, mert nem avatkoztam be). Tehát a családunkhoz tartoznak, más szóval, kötődnek az esetleges áldozatok és tettesek is. Röviden: kötésben vannak, ennek a kötésnek a felismerése a családállítás első lépése.

Régi család

A KÖTÉS- EGY CSALÁDÁLLÍTÁS ELSŐ LÉPÉSE

Minden embert a szeretet legmélyebb szálai fűzik szüleihez, családtagjaihoz. Olyan mértékben vagyunk lojálisak őseinkhez, hogy magunkban hordozunk egy erős tudattalan vágyat, hogy utánozzuk őket érzéseikben, viselkedésükben. Létezik egy rendszerszerű ismétlődési kényszer, melyet a családállítás alkalmával figyelembe veszünk. Ha valaki erősen kötődik valakihez, akkor a saját életében gyakran hasonló érzéseket él meg, és hasonlóan alakul a sorsa, mint ennek az ősének. Ezek a kötődések láthatatlanul hatnak az éltünkre. Hellinger az összefonódás szót használja, a sorsok összefonódására gondolva. Ezt akkor lehet oldani, ha tudunk róla. Tehát az első lépés egy családállítás során, hogy megnézzük kötésben van-e a kliens.​​

SZERETET ÉS REND NÉLKÜL NINCS CSALÁDÁLLÍTÁS

Az élet a családtól jön. A családtól kapjuk az erőt, a lehetőségeket és a korlátokat. A család megtart, vagy kitaszít, erőt ad, vagy gyengít, gyógyít, vagy betegít. Mindennek az alapja a szeretet, a kötődés mélysége és a kiegyenlítés iránti késztetés a családállítás alatt.

Minden családnak megvan a maga működési szabálya. Úgynevezett rendek mentén szerveződik. A rendek szigorú törvények, melyek biztosítják a zavartalan működést, fejlődést, és azt, hogy az egyensúly meglegyen. Ez a családállítás alappillére.

Az egyik alaprend az, hogy a család minden tagjának egyenlő joga van az odatartozáshoz. Ez az odatartozás joga. Bármennyire természetesnek hangzik, mégis ez a jog sérül a leggyakrabban. Például egy korán elhunyt gyerek nagy fájdalom, így sokszor a család igyekszik megfeledkezni róla és elfojtják magukban az érzést hosszú éveken keresztül. Úgy tesznek, mintha soha nem is létezett volna. Az utána született gyerek így nem tud meghalt bátyjáról/nővéréről, pedig a születendő gyermekre kihat hosszútávon tudat alatt az ő élete is.

A család minden tagjának megvan a maga helye. Ez a hely törvénye. Az érkezési sorrend dönti el a helyet a családállítás során. A szülők magasabb helyen állnak, mint a gyerekek, hisz nélkülük meg sem születhettek volna. Ez akkor is érvényes, ha a gyermek örökbeadott. A gyermek akkor érez rendet, ha tiszteli szüleit. A hely törvénye nemcsak függőlegesen szabályoz, hanem vízszintesen is. Így a gyerekek születési sorrendje fontos.

Az előbbi példában, ha a másodszülött nem tudja, hogy előtte már volt egy testvére, azt hiszi, hogy elsőszülött, így nem az őt megillető helyen van. Ez vonatkozik a házasságokra is. Az első házasság magasabb szinten van, mint a második. Az első feleség vagy férj helyét tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy mi vezetett a váláshoz. Ezeket a tényezőket sokszor nem veszik figyelembe vagy nem is tudnak róla a családállítás folyamatában. A hely törvénye azért fontos, mert az előbb érkezettnek több joga van.

 A harmadik rend a kiegyenlítődés törvénye, vagy másképp az adás és kapás egyensúlya. Ez egy alapvető elem az emberi kapcsolatokban, illetve a hellingeri családállítás folyamatában. Ha valamit kapunk, legyen az jó vagy rossz, adósnak érezzük magunkat. Ezért az a dolog rendje, hogy tudjuk viszonozni. Ha ez nem történik meg, megbomlik az egyensúly, ami a családi rendszerre kihat. Egy jó kapcsolat titka a családállítás törvénye alapján, hogy a jót mindig egy kicsi többlettel viszonozzuk. Ezzel serkentődik az adás-kapás mozgása, ami a kapcsolatok fejlődésének alapja.

 A rendek közé tartozik az is, hogy mindenkinek önmagának kell vállalnia saját sorsát. Nagyon gyakori, hogy a gyerekek átveszik szüleik terhét szeretetből. Ezzel a jelenséggel számtalanszor találkozunk a családállítás alkalmával. Inkább én szenvedjek helyetted!, vagy Inkább én haljak meg helyetted! – ezek tudattalan átvállalások a gyerekek részéről. Ennek rossz következményei vannak mindenkire nézve, ezt tudat alatt cipelhetjük egész életünkben. A gyermeknek tisztelni kell szüleit sorsukkal együtt, bármennyire nehéz is az. Ha egy szülő meg akar halni (lehet ő is szeretetből akar követni valakit), a gyermek nem tehet mást, mint tisztelettel meghajlik a szülő sorsa előtt. Amikor eljön az idő, a családtagoknak az eltávozásra is joguk van a családállítás törvénye alapján.

 Minden tettnek következménye van, és ezzel szembe kell nézni. Ez is a rend témájához tartozik a családállítás fogalmán belül. Aki vállalja a rá eső rész felelősségét, nem szakad el a valóságtól és élheti a saját életét, cselekvőképes marad.

 A rend helyreállításának módja az, hogy a kirekesztett, kitaszított, vagy elfelejtett családtagot szeretettel elfogadjuk és helyet adunk neki a szívünkben. A családállítás alkalmával ez a gyógyító mozgás, ez hozza meg az oldást, a pozitív változást. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen először látni kell a kirekesztett tagot, aki elvesztette az odatartozás jogát. Ebben segít a családállítás módszere, akkor is, ha nem tudunk ilyen családtagról, történetről.

HOGYAN TÖRTÉNIK A CSALÁDÁLLÍTÁS?

A családállítás történhet csoportban vagy egyéniben. Az első hatékonyabban működik, de a módszer eredményesen alkalmazható egyéniben is. A csoportos családállítás a tapasztalatok alapján hatásosabb lehet így a az alábbiakban leírtak a csoportos változatra vonatkoznak.

 Aki családállítást kér, annak elsőként a témáját, a problémáját kell megfogalmaznia. (Például: egyedül él, sikertelenek a párkapcsolatai, családi konfliktusai vannak, nagy veszteség érte, orvosok nem tudják gyógyítani betegségét, stb.) Nagyon fontos, hogy a családállítást kérő személynek legyen egy pontosan megfogalmazott célja a családállítás megkezdése előtt.

 A csoportvezető kérdezhet olyan fontos eseményekről, ami az állító családjában történt. Néhány fontos események, melyekben megoldást nyújthat a családállítás: korai, vagy hirtelen halál; bűncselekmény; kitagadás; örökbefogadás; korábbi kapcsolatok, házasságok; vagyonvesztés; elmebetegség.

 Ezután a kliens kiválasztja és elhelyezi a térben azokat a csoporttagokat, akik őt és családtagjait fogják képviselni. Ez úgy történik, hogy az állító odamegy valakihez a családállítás során, akit arra szeretne megkérni, hogy képviselje édesanyját és azt mondja: Kérlek, képviseld az édesanyámat! Ha a csoporttag ezt elfogadja, akkor az állító hátulról a vállait megfogja és elhelyezi őt a térben érzései szerint, majd megismétli: Te képviseled az édesanyámat. Ellépve, rátér a következő képviselő választására, felkérésére, elhelyezésére. Az így történő családállítás után, a kliens visszaül a vezető mellé, és csak figyel.

A képviselők bizonyos érzeteket, érzéseket élnek át a helyükön a hellinger féle családállítás folyamata alatt. Ezek megkérdezésével (olykor csupán a testbeszéd leolvasásával) tájékozódik a családállítás vezetője arról, hogy milyen kapcsolatok, viselkedési módok, minták, és kötődések vannak a családban. Oldó mondatok (mozdulatok) segítségével, képviselők helyének megváltoztatásával, hiányzó személyek behozatalával dolgozik a szisztematikus családállító a családállítás során. A megfelelő rendben a családtagok képviselői jól érzik magukat.

A családállítás végén az állító beállhat saját képviselője helyére, így belülről is átélheti a változások hatását. Tudatos szinten érzékelhet egy új rendet.

A BETEGSÉGEK és a Hellingeri családállítás kapcsolata

Bert Hellinger arra a következtetésre jutott, hogy a betegségek hátterében gyakran a kirekesztettség áll. A családállítás folyamán figyelembe kell venni azt, ha valakit kizártak, kitagadtak, vagy elfelejtettek a családi rendszerből. Sérül az odatartozás joga. Valaki, vagy valakik nincsenek a rendes helyükön. Ez a rendezetlenség mutatkozhat meg a különböző betegségekben. A családi lélek úgy próbálja visszaállítani az eredeti állapotot, hogy a később születettek közül kell valakinek képviselnie a kirekesztettet. Ez a családtag így nem a saját életét éli. Hellinger azt tapasztalta családállítás során, hogy a skizofréniában szenvedő betegek családjában fellelhető egy gyilkosság története.