CSALÁDÁLLÍTÁS BUDAPESTEN

Bert Hellinger, a rendszer-pszichoterápia alkotója, arra a következtetésre jutott, hogy sorsunk elválaszthatatlanul összefügg családunk tagjainak sorsával. A „Hellinger féle” családállítás során a csoport tagjai a térben megjelenítik, „felállítják” az adott család viszonyait.

​​

A családot közös lélek mozgatja, amely igen távoli családtagok sorsa közt is szoros kapcsolatot teremthet.  Hellinger így vall a családállításról: „A szisztematikus családterápia arról szól, hogy megállapítsuk, hogy a páciensnek kötése van-e a tágabban vett családja valamelyik korábban élt tagjának sorsához.” A családállítás tudja ezt napvilágra hozni. Amennyiben fény derül a kötésre, az illető könnyebben tud megszabadulni tőle. A terápiás módszer láthatóvá teszi a családtagok egymáshoz való viszonyát. Családállítás során valójában a családrendszer tudattalanja képződik le, egy speciális energetikai mező tár fel olyan energiákat, amelyek megvannak a család rendszerében.

​​

A családállítás folyamata során életforgatókönyvek is láthatóvá válnak. A forgatókönyv fogalma, Eric Berne tranzakcióelemzésből származik. Hellinger szerint a bennünk rejtőző forgatókönyveket nem csupán szüleinktől vesszük át tudattalanul. Ilyen forgatókönyv lehet például: sikertelen párkapcsolatok halmaza, szuicid hajlam kialakulása, anyagi problémák és nehézségek egy életen át. - Ezek gyökerei gyakran sokkal mélyebbek, több generáción keresztül jutottak el hozzánk. A forgatókönyvet nem befolyásolja az a tény, ha a családtagok ismeretlenek, vagy tabuk voltak.

 

A Hellinger féle családállítás törvényeinek ismeretében, ha megvizsgáljuk, hogy miért nem sikerül úgy élnünk, ahogy szeretnénk, akkor legtöbbször kiderül, hogy a családunkban megsérült a rend, a családállítás három törvényének egyike, és ennek következtében a családi lélekben beindulnak úgynevezett „jóvátevő” működésmódok és folyamatok. Ilyenkor beindul a Hellinger féle rendszer-lelkiismeret, melynek megnyilvánulásaként például egy anyuka elkezd minden ok nélkül anyagi nehézséggel küzdeni, vagy sorsszerűen egyéb betegséggel megküzdeni. Ilyen folyamatoknál a családállítás jelenthet megoldást, hiszen az okok nem a saját élettörténetben vannak. Bármilyen lelki vagy testi beavatkozás, kezelés mindaddig hatástalan, amíg mélyebbre nem ásunk a tudatalattinkban és a tudattalan fogalom napvilágra nem kerül, fel nem oldódik az a bizonyos „csomó”.

A családállítás módszere számos olyan személy számára megoldást nyújtott már, akik már több terápiás kezelésen túl vannak. A sokszor érthetetlen szerencsétlenség széria, az öngyilkossági hajlam, az éveken át tartó depresszió, vagy a sikertelen párkapcsolat sorozatokra, különböző testi betegségekre mind segítséget nyújthat a hellinger féle családállítás módszertana.​

A család egy energetikai rendszer, egy mező. Mint minden rendszernek, a családnak is vannak működési szabályai, mely állandóságra törekszik. Teljességre van szüksége ahhoz, hogy jól működjön, így őrzi meg az egyensúlyát. Mindenkinek, aki a családhoz tartozik, helye kell, hogy legyen. Az összetartozás érzése a családállítás alapja. Ha valaki valamilyen okból kifolyólag kirekesztődik, a rendszer egyensúlya megbomlik. A legtöbb esetben ez vezet olyan megoldást kívánó feladatokra, mint a párkapcsolati problémák, munkahelyi nehézségek, egészségügyi gondok, anyagi problémák és egyéb megoldatlan konfliktusok. családállítás alappillérei​​​

A család megalapítói, pillérjei a szülők. Bert Hellinger egyik mélyen megrázó felismerése így hangzik: "Egy gyermek maga a szülei." A saját szüleink vagyunk. Hogy is van ez? Nemcsak test a testükből, hanem történet a történetükből – ez a hellingeri családállítás egyik alap gondolata. Mindazt, amit a szüleink átéltek, megtapasztaltak, bennünk is megvan, még ha nem is vagyunk a tudatában. Nekik köszönhetjük a legnagyobb ajándékot, az életet. Testi, lelki és szellemi alkatunkat is nekik köszönhetjük. Bármilyenek a szüleink, bármilyen volt a kapcsolatuk, bármennyi ideig tartott az együttlétük, bárhogy viszonyultak hozzánk, akármit is tettek, vagy épp nem tettek, ők a szüleink, ők adták az életet. Ezt fontos szem előtt tartani családállítás során. Aki a szüleit nem tudja elfogadni, az önmagával sincs békében, lelkileg nincs egyensúlyban. Olyan mintha az élete forrását tagadná meg, és ez az összes tudatos és tudatalatti probléma fő okozója. Hiszen megtagadja mindazt, amiből lett, aminek köszönheti létét. A hellingeri családállítás alapjait véve ez a megtagadás kirekesztést jelent. Nagyon sok lelki problémának ez a forrása. Ha nőként elutasítom az anyámat, elutasítom a bennem lévő nőt is. Ha az apámat tagadom meg, akkor a férfiakra mondok nemet, hiszen az apa életünk első férfi képviselője, mintája. Ha férfiként elutasítom az apámat, a férfienergiáim forrását utasítom el, ha pedig az anyámat utasítom el, a női nem képviselőivel lesznek problémáim. Mindkét eset párkapcsolati nehézségekhez vezet, ám súlyosabb következményei is lehetnek, mint például a depresszió vagy akár az öngyilkos hajlam.

 

Tehát a hellingeri családállítás törvényei alapján a családhoz tartoznak a szüleink, az ők szülei és így tovább. Ha én anyám és apám vagyok, akkor anyám az ő apja és anyja, az apám az ő apja és anyja. Ennek alapján bennem mindaz megvan, ami a szüleimben, a nagyszüleimben, a dédszüleimben, és így tovább. Mindentulajdonságot hordozunk magunkban tudatosan és tudat alatt egyaránt. Ha csak az előző négy generációt számolom, akkor bennem 30 ősöm élettörténete, tapasztalata sűrűsödik. A család lelke gyakran több generációra is visszanyúlik, különösen, ha nehéz sorsok voltak a családban. A testvéreink, féltestvéreink is hozzánk tartoznak, akár életben vannak, akár nem. A hellingeri családállítás alapjait figyelembe véve még a magzatként elvetett testvérek is idetartoznak. Szüleink testvérei, azaz a nagybácsik és nagynénik is a családhoz tartoznak.

 

Családtagjainkon keresztül hozzánk tartoznak mindazok a személyek, akik fontos szerepet játszottak az ők életükben, és akik fontosak a családállítás során. Lehet, hogy a nagymamának a nagypapa előtt volt egy nagy szerelme, akitől a család eltiltotta. Legtöbbször ez a férfi bekerül a rendszerbe. Esetleg egyik nagyszülő testvére gyilkosságért ült. Az ő áldozata kötődni fog a családhoz. Fordított esetben, ha ő volt az áldozat, akkor a tettes kerül a család rendszerébe. Ez vonatkozik mind az akaratlan tettekre (például baleset), mind a szándékos tettekre (például erőszak), mind az elmulasztottakra (például valaki megfullad, mert nem avatkoztam be). Tehát a családunkhoz tartoznak, más szóval, kötődnek az esetleges áldozatok és tettesek is. Röviden: kötésben vannak. Ez a kötés a hellingeri családállítás első lépése.

A KÖTÉS- EGY CSALÁDÁLLÍTÁS ELSŐ LÉPÉSE


Minden embert a szeretet legmélyebb szálai fűzik szüleihez, családtagjaihoz. Olyan mértékben vagyunk lojálisak őseinkhez, hogy magunkban hordozunk egy erős tudattalan vágyat, hogy utánozzuk őket érzéseikben, viselkedésükben. Létezik egy rendszerszerű ismétlődési kényszer, melyet a családállítás alkalmával figyelembe veszünk. Ha valaki erősen kötődik valakihez, akkor a saját életében gyakran hasonló érzéseket él meg, és hasonlóan alakul a sorsa, mint ennek az ősének. Ezek a kötődések láthatatlanul hatnak az éltünkre. Hellinger az összefonódás szót használja, a sorsok összefonódására gondolva. Ezt akkor lehet oldani, ha tudunk róla. Tehát az első lépés egy családállítás során, hogy megnézzük kötésben van-e a kliens.​​


SZERETET ÉS REND NÉLKÜL NINCS CSALÁDÁLLÍTÁS


Az élet a családtól jön. A családtól kapjuk az erőt, a lehetőségeket és a korlátokat. A család megtart, vagy kitaszít, erőt ad, vagy gyengít, gyógyít, vagy betegít. Mindennek az alapja a szeretet, a kötődés mélysége és a kiegyenlítés iránti késztetés a családállítás alatt.

Minden családnak megvan a maga működési szabálya. Úgynevezett rendek mentén szerveződik. A rendek szigorú törvények, melyek biztosítják a zavartalan működést, fejlődést, és azt, hogy az egyensúly meglegyen. Ez a családállítás alappillére.

Az egyik alaprend az, hogy a család minden tagjának egyenlő joga van az odatartozáshoz. Ez az odatartozás joga. Bármennyire természetesnek hangzik, mégis ez a jog sérül a leggyakrabban. Például egy korán elhunyt gyerek nagy fájdalom, így sokszor a család igyekszik megfeledkezni róla és elfojtják magukban az érzést hosszú éveken keresztül. Úgy tesznek, mintha soha nem is létezett volna. Az utána született gyerek így nem tud meghalt bátyjáról/nővéréről, pedig a születendő gyermekre kihat hosszútávon tudat alatt az ő élete is.

A család minden tagjának megvan a maga helye. Ez a hely törvénye. Az érkezési sorrend dönti el a helyet a családállítás során. A szülők magasabb helyen állnak, mint a gyerekek, hisz nélkülük meg sem születhettek volna. Ez akkor is érvényes, ha a gyermek örökbeadott. A gyermek akkor érez rendet, ha tiszteli szüleit. A hely törvénye nemcsak függőlegesen szabályoz, hanem vízszintesen is. Így a gyerekek születési sorrendje fontos. Az előbbi példában, ha a másodszülött nem tudja, hogy előtte már volt egy testvére, azt hiszi, hogy elsőszülött, így nem az őt megillető helyen van. Ez vonatkozik a házasságokra is. Az első házasság magasabb szinten van, mint a második. Az első feleség vagy férj helyét tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy mi vezetett a váláshoz. Ezeket a tényezőket sokszor nem veszik figyelembe vagy nem is tudnak róla a családállítás folyamatában. A hely törvénye azért fontos, mert az előbb érkezettnek több joga van.

 

A harmadik rend a kiegyenlítődés törvénye, vagy másképp az adás és kapás egyensúlya. Ez egy alapvető elem az emberi kapcsolatokban, illetve a hellingeri családállítás folyamatában. Ha valamit kapunk, legyen az jó vagy rossz, adósnak érezzük magunkat. Ezért az a dolog rendje, hogy tudjuk viszonozni. Ha ez nem történik meg, megbomlik az egyensúly, ami a családi rendszerre kihat. Egy jó kapcsolat titka a családállítás törvénye alapján, hogy a jót mindig egy kicsi többlettel viszonozzuk. Ezzel serkentődik az adás-kapás mozgása, ami a jó viszonyok alapja.

 

A rendek közé tartozik az is, hogy mindenkinek önmagának kell vállalnia saját sorsát. Nagyon gyakori, hogy a gyerekek átveszik szüleik terhét szeretetből. Ezzel a jelenséggel számtalanszor találkozunk a családállítás alkalmával. Inkább én szenvedjek helyetted!, vagy Inkább én haljak meg helyetted! - ezek tudattalan átvállalások a gyerekek részéről. Ennek rossz következményei vannak mindenkire nézve, ezt tudat alatt cipelhetjük egész életünkben. A gyermeknek tisztelni kell szüleit sorsukkal együtt, bármennyire nehéz is az. Ha egy szülő meg akar halni (lehet ő is szeretetből akar követni valakit), a gyermek nem tehet mást, mint tisztelettel meghajlik a szülő sorsa előtt. Amikor eljön az idő, a családtagoknak az eltávozásra is joguk van a családállítás törvénye alapján.

 

Minden tettnek következménye van, és ezzel szembe kell nézni. Ez is a rend témájához tartozik a családállítás fogalmán belül. Aki vállalja a rá eső rész felelősségét, nem szakad el a valóságtól és élheti a saját életét, cselekvőképes marad.

 

A rend helyreállításának módja az, hogy a kirekesztett, kitaszított, vagy elfelejtett családtagot szeretettel elfogadjuk és helyet adunk neki a szívünkben. A családállítás alkalmával ez a gyógyító mozgás, ez hozza meg az oldást, a pozitív változást. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen először látni kell a kirekesztett tagot, aki elvesztette az odatartozás jogát. Ebben segít a családállítás módszere, akkor is, ha nem tudunk ilyen családtagról, történetről.


HOGYAN TÖRTÉNIK A CSALÁDÁLLÍTÁS?

 

A családállítás történhet csoportban vagy egyéniben. Az első hatékonyabban működik, de a módszer eredményesen alkalmazható egyéniben is. A csoportos családállítás a tapasztalatok alapján hatásosabb lehet így a az alábbiakban leírtak a csoportos változatra vonatkoznak.

 

Aki családállítást kér, annak elsőként a témáját, a problémáját kell megfogalmaznia. (Például: egyedül él, sikertelenek a párkapcsolatai, családi konfliktusai vannak, nagy veszteség érte, orvosok nem tudják gyógyítani betegségét, stb.) Nagyon fontos, hogy a kliens által kitűzött célja legyen a terápiának a családállítás folyamatának megkezdése előtt.

 

A csoportvezető kérdezhet olyan fontos eseményekről, ami az állító családjában történt. Néhány fontos események, melyekben megoldást nyújthat a családállítás: korai, vagy hirtelen halál; bűncselekmény; kitagadás; örökbefogadás; korábbi kapcsolatok, házasságok; vagyonvesztés; elmebetegség.

 

Ezután a kliens, a családállítás vezetőjének javaslatára, kiválasztja és elhelyezi a térben azokat a csoporttagokat, akik őt és családtagjait fogják képviselni. Ez úgy történik, hogy az állító odamegy valakihez a családállítás során, akit arra szeretne megkérni, hogy képviselje édesanyját és azt mondja: Kérlek, képviseld az édesanyámat! Ha a csoporttag ezt elfogadja, akkor az állító hátulról a vállait megfogja és elhelyezi őt a térben érzései szerint, majd megismétli: Te képviseled az édesanyámat. Ellépve, rátér a következő képviselő választására, felkérésére, elhelyezésére. Az így történő családállítás után, a kliens visszaül a vezető mellé, és csak figyel.

A képviselők bizonyos érzeteket, érzéseket élnek át a helyükön a hellinger féle családállítás folyamata alatt. Ezek megkérdezésével (olykor csupán a testbeszéd leolvasásával) tájékozódik a családállítás vezetője arról, hogy milyen kapcsolatok, viselkedési módok, minták, és kötődések vannak a családban. Oldó mondatok (mozdulatok) segítségével, képviselők helyének megváltoztatásával, hiányzó személyek behozatalával dolgozik a szisztematikus pszichoterapeuta a családállítás során. A megfelelő rendben a családtagok képviselői jól érzik magukat.

A családállítás végén az állító beállhat saját képviselője helyére, így belülről is átélheti a változások hatását. Tudatos szinten érzékelhet egy új rendet.


A BETEGSÉGEK és a Hellingeri családállítás kapcsolata


Bert Hellinger arra a következtetésre jutott, hogy gyakran a betegségek hátterében a kirekesztettség áll. A családállítás folyamán figyelembe kell venni azt, ha valakit kizártak, kitagadtak, vagy elfelejtettek a családi rendszerből. Sérül az odatartozás joga. Valaki, vagy valakik nincsenek a rendes helyükön. Ez a rendezőtlenség mutatkozik meg a betegségben. A mező úgy próbálja visszaállítani az eredeti állapotát, azaz ellenállni a változásnak, hogy később valakinek a kirekesztettet kell képviselnie. Ez a családtag így nem a saját életét éli. Hellinger azt tapasztalta családállítás során, hogy a szkizofréniában szenvedő betegek családjában fellelhető egy gyilkosság története.

 

Senki sem emlékszik vissza szívesen egy gyilkos szülőre, sem annak az áldozatára. Nem beszél róla, igyekszik elfelejteni, így néhány generációval később a tragédia feledésbe merül. Kirekesztődik a tettes és az áldozat. A beteg lesz az a családtag, aki mindkettőjüket egyszerre képviseli, így egyenlíti ki magát a mező. Hasonló háttere van a bipoláris zavaroknak. Sokszor ez érvényes az autizmusra is. Ezek mind a kirekesztés súlyos következményei lehetnek, melyekre különös tekintettel kell lenni családállítás alkalmával.

Morning Walk - composer Jonny Easton
00:00 / 00:00
ELÉRHETŐSÉGEK

A foglalkozás helyszíne:

1135 Budapest, Lehel út 74-76.

Kapucsengő: 406 + Call

E-mail: hellingercsoport@gmail.com

Farkas Zita: +36 70 631 7342